Új, Bergeron után érő fajták Olaszországban, 3. rész

Új, Bergeron után érő fajták Olaszországban
3. rész

 
A TÉSZ-ÉSZ szervezésében egy napos szakmai kiránduláson vettünk részt Emilio Romagna Tartományban, Brisighella környékén. Az út célja a Bergeron után érő fajták megtekintése, az alkalmazott koronaformákkal. Szakmai körutunkon egy helyi szaktanácsadó kalauzolt bennünket, több termesztőt és a Dalmonte faiskolát tekintettük meg.
 
Szemzőhajtás törzsültetvény Toscana tartományban Mint mindenhol Európában, a csonthéjas gyümölcsűek leggyűlöltebb kórokozója a sharkavírus, itt is fertőzi a kajszit, őszibarackot és a szilvákat.
 
1. kép Kioto kajszi szemzőhajtás törzsfák
 
2. kép Faralia és Farbaly anyafák
 
Ezért, a sík vidékről felvitték a hegyekbe a szemzőhajtás törzsültetvényt és a faiskolák egy részét is, hiszen ide nehezebben jutnak el a vírus vektor levéltetvek. Másrészt csonthéjas ültetvények sincsenek ebben a térségben, így izolált bázisokat tudnak létrehozni. Emellett minden évben többször ellenőrzik a hatóságok a törzsültetvényt és évente sharka vírusra is tesztelik egyszer. 15 évig maradhatnak egy helyen ilyen körülmények között az anyafák és 10 évig szedhetnek szemzőhajtást róluk. Mindjárt az 1., vagy 2. évben ellenőrzik az anyafákon, terméssel, a fajtaazonosságot.
 
A tartomány növényegészségügyi ellenőrei 5-6 alkalommal szemléznek itt. Ez és a hasonló törzsültetvények a legfontosabb láncszemei az olasz faiskolai termesztésnek.
 
Ebben a törzsültetvényben vannak Kioto, Tsunami, Faralia, Farbaly anyafák, de ezek szemeit, csak a Dalmonte faiskola használhatja fel.
 
Szemzett faiskola
 
Szintén a hegyek lábánál létesítették, a nagy sharka- vírus nyomás miatt. Itt japánszilva, őszibarack és kajszi szaporítóanyagokat termesztenek, vírusmentesen. November közepén kezdik a kitermelést. Soronként csepegtető berendezést használnak. 30.000 db/ha az oltvány sűrűség.
 
3. kép Szemzett japánszilvák
 
A használatban lévő alanyok szinte kizárólag merisztéma szaporítású, egységes alanyok. Szilváknál és kajszinál a myrobalán 29C, őszibaracknál a GF677 a használt alany.

Japánszivából több fajtát termesztenek, pl. Angeleno, Hiromi Red, Crimson Glo, Serena (sárga). Kajsziból a Tsunami, Pinkcot, Rubista, Faralia, Farbaly, Luna, Wonder Cot mellett más fajták is termesztésben vannak, igény szerint.

Általában december 24-ig végeznek a kitermeléssel, beszállítják a központba az oltványokat és megy a vevőkhöz, vagy betárolják tavaszig. 500.000 db kajszit szilvát és őszibarackot állítanak elő ennél a cégnél.
 

4. kép Szemzett őszibarackok
 

5. kép Szemzett kajszik
 
„Mikro-chippelt” őszibarackok

A következő faiskolában csak őszibarackokat láthattunk, melyek egy új technológiával készültek. A merisztéma laborban a GF677 alanyok elérik a 3-4 mm törzsvastagságot és chip szemzéssel beszemzik őket. A megeredt szemzéseket áprilisban kiültetik szabadföldre és a kitermelésig képesek elérni a 120-180 cm-es magasságot, fajtától függően. A chippelést 2 időpontban végzik, februárban, vagy nyár végén. A szemzéshez megfelelő vékonyságú, de érett hajtás, vagy vesszőrészek kellenek!

A kis oltványokat még fedett helyen csípik vissza és a 20-30 cm-es kis oltványokat ültetik ki. A kitermelt anyagnak sűrű, vékony gyökérzete lesz, alacsonyan, kb. 60 cm től elágazásokat hagynak meg rajtuk. A szemzett és a „mikro-chippelt” anyagok egymás melletti kiültetése után 1 évvel, a termesztő nem tudja megállapítani, hogy melyik, milyen technológiával készült.
 

6. kép Mikro- chippelt, 8 hónapos őszibarackok
 

7. kép UFO 3 kis őszibarack
 
 8. kép A laboratóriumi chippelés helye
 
 
Palesits Zsolt
PALESITS FAISKOLAI KFT.